Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


17.fejezet :D

2011.09.13

 17. fejezet: Beszélgetés a beteggel…

 

 

Szerda, Délután 17 óra Hyuuga lakás.

 

-         Sasuke, ha két percen belül nem adod vissza, leverem a veséd! – kiáltott Hinata, unokaöccse után aki az egyik melltartóját lopta ki a szekrényből. – Itachi szerezd meg!

-         Mi vagyok, kutya!?

-         Itachi drága, egyetlen gyöngyszemem, életem értelme, vedd el az öcsédtől a melltartómat!- Itachi még várakozóan Hinatara pillantott. – Légyszii!

-         Mindjárt más! – majd kisétált az ajtón, egy csattanás, és Itachi győzelem ittas mosollyal tért vissza, kezében az említett tárggyal.

-         Ne lóbáld már, mint egy érmet. Csak add ide! – mikor végre minden elcsendesedett, és Itachi elrendezte az öccse állát – amit sikeresen felsértett – neki láttak megbeszélni a suliban történteket.

-         Meg van az Akatsuki nélkülem is… - sóhajtott Hinata.

-         Tobinak nagyon hiányzol, Konan is hiányol maga mellől, de mostanság többet van Painnel. – válaszolt Ita. – Meg nekem is, nincs akit nyúzzak! – kuncogott fel. – Amúgy, hogy van a lábad?

-         1 hét fekvő, 5 hét járó… - sóhajtott a lány.

-         Te még egy napot se bírsz ki ágyban… - nézett rá Itachi. Hinata elmosolyodott majd a kis Uchihához fordult.

-         Nálatok Sasuke? Történt valami?

-         Semmi különös, zajlik az élet. – válaszolt a kérdezett.

-         Na és a Narutos ügy? – nézett rá a bátyja, Neji is a szobába sétált egy tálcával a kezében, amin teák gőzölögtek

-         Milyen Narutos ügy? – kérdezte Neji. Hinata Sasukéra nézett, miközben el vett egy teás csészét.

-         Az Akimichi banda jól elverte… agyrázkódása van és két bordája eltört. – Miután befejezte egy csészéért, nyúlt majd belekortyolt a teába.

-         H..Hogy mi? – nézett a kisebb Uchihára Hinata. – Ezt eddig miért nem mondtátok?! – csattant föl.

-         Hé húgi nyugalom! Mi bajod van? – próbálta Neji nyugtatni.

-         Az Akimichi banda a legszemetebb banda a világon, és szegény srác meg…

-         Szerelmes belé! Nem látjátok! – kiáltott Itachi majd felnevetett. A többiek is nevetni kezdtek.

-         Ha igen! Akkor mi van? – nézett komolyan a fiúkra.

-         Woow… Nem hittem volna, hogy ilyet hallok tőled. – nézett rá Sasuke. – Nem vagy lázas?

-         Semmi bajom! – lökte el unokatestvére kezét. – Vigyetek el az Uzumakihoz légyszi. – nézett a fiúkra, majd megpróbált felállni.

-         Azt hiszem nincs más lehetőség. – sóhajtott Itachi, majd karjaiba kapta próbálkozó unokahúgát, és kisétált vele az ajtón.

 

30 perccel később egy fekete sportkocsi állt meg a kórház parkolójában, rögtön a recepcióhoz mentek. Egy nővér kísérte őket egészen 3. emeletig, hol Itachi kezdett kifulladni, Hinata cipelése közben.

 

-         Még alszik kérem ne keltsék föl. – ezzel a nővér el is sétált.

-         Basszus Hinata 3 emelet után tudod milyen súlyod van?

-         Kuss már, ne keltsd fel! – nézett Itachira dühösen.

-         Jól van nyugi!

-         Srácok! Jó látni titeket! – köszönt álmos hangon Naruto.

-         Hogy vagy haver? – nézett rá Sasuke, majd közelebb sétált.

-         Mint egy légy amit agyon csaptak… - majd körbe pillantott rá mosolygott Hinatara, majd folytatta. – Egyet kérek ne szóljatok a rendőröknek… - itt nyomatékosan az Uchiha fivérekre nézett, akiknek az apjuk – Uchiha Fugaku – rendőr volt.

-         Mért ne szóljunk? Ez súlyos testi sértés… - nézett rá Hinata, miközben fel akart állni, csak sajnos a bokája nem engedte, és ha Itachi nem kapcsol, Hinata is agyrázkódással feküdne Naruto mellett.

-         Látom, te is lesérültél! Üdv a klubban! – vigyorgott Naruto, majd elkomolyodott – Nem akarom, hogy miattam bajotok essen.

-         Meg tudjuk védeni magunkat. Én a múltkor tettem róla, hogy annak a dagadéknak ne legyenek gyerekei. – röhögött Hinata. Majd Itachira pillantott… - Ezek meg elő kapják a rejtett stukijukat és kész. – Itachi az övén lógó tokból előhúzott egy 9mm-es pisztolyt és megforgatta. Sasuke szintén.

-         De akkor is…

-         Nincs semmi de – Hinata levette Narutoról a tekintetét, majd az idősebb Uchiha felé fordult. – Mi most megyünk, szólunk apádnak, vállalom az egészet.

-         Nem teheted! – Naruto fel ült, de késő volt Itachi már el is tűnt Hinataval a hátán.

-         Késő… Szerintem haver én is megyek, gyógyulj meg minél előbb és gyere suliba, lányok már hiányolnak! – mosolygott Sasuke és a tesvére után futott.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.